"Ősz és tavasz között" |
(- Napló, 1984/85 -)
A falvak után
az iskolák után
elnéptelenednek
a szavak is
kiköltözünk belőlük
mert lakhatatlanná váltak
pedig már
összkomfortos bennük
a hazugság
és plafonig ér a gyávaság
Nagyon kellemetlen
bizonyos dolgokról beszélni
viszont legalább ilyen kellemetlen
bizonyos dolgokról hallgatni
ha az első felét nézzük a dolognak
akkor: Mondj igazat és betörik a fejed!
(és kitörik még a nyakad is...)
ha pedig a másodikat vesszük:
Ne szólj szám, nem fáj fejem!
(és legjobb tálcán előre fölkínálni...)
Le szoktunk mondani rólad
szabadság
hogy nagynéha
nyugtunk és békénk legyen...
Amikor egy ország bűzlik
az erkölcsi hullák szagától
akkor és ott
óvatosan kell levegőt venni
mert a lélegzetvétel automatikus
pillanataiban természetessé válhat
ez a levegő...
amikor e szépszámú egyedek
valamelyikével beszélsz
(mert beszélni kényszerülsz)
légy óvatos!
Fásult és zsibbadt napok
lustára edződik az ember
ha ugyanúgy nyújtózik
minden reggel
hát ez az amitől szívbajt kapok!
Szívem szerint
csak a te szívedet választanám
ha az enyémet majd átadom
valakinek
a tiéddel akarok lüktetni
tovább
és te szegény te hogyan...?
Testem
a tested teste volt
és mondjuk (talán)
este volt...
Hol vagy
ha nem vagy itt?
Hol sírsz
ha nem a vállamon?
Utazás - - - honnan hová?
"A távolsági járaton
a szememet járatom..."