Robert Nesta Marley (1945. február 6., Nine Miles, Saint Ann, Jamaica – 1981. május 11., Miami, Florida, USA) ismertebb nevén Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző és emberi jogi aktivista. Minden idők legismertebb reggae zenésze volt, ő tette világhírűvé a reggae zenét. Dalainak jó része politikai tartalmú. Zenéjén keresztül elősegítette a rasztafarianizmus világméretű elterjedését.
Marley egy kis faluban, Saint Ann Parish-ban látta meg a napvilágot Jamaicában. Apja, Norval Sinclair Marley brit szülök gyermekeként született 1895-ben, Sussexben. Szegényes körülmények között éltek. Norval tengerészeti tisztként dolgozott, amikor feleségül vette Cedella Brookert, a 18 éves sötét bőrű jamaicai lányt. Az apa biztosította feleségének és gyermekének az anyagi hátteret, de utazása miatt sokat volt távol otthonától. Bob tíz éves volt, amikor apja 1955-ben, hatvan évesen szívrohamban elhunyt.
Marley gyermekkorában sokat szenvedett faji megkülönböztetés miatt, félvér mivolta számára is faji, identitási kérdéseket vetett fel. Egyszer így nyilatkozott a témában:
„Nincsenek előítéleteim magammal szemben. Apám fehér volt, anyám fekete. Néhányan félvérnek, vagy valami ilyesminek hívnak. Én nem állok senki oldalára. Nem állok sem a fekete, sem a fehér ember oldalára. Én Isten oldalára állok, aki megalkotott engem, és aki miatt fekete és fehér vagyok.”
Marley és édesanyja Kingston egyik negyedébe, Trenchtownba költözött Norval halála után. Itt meg kellett tanulni, hogyan védheti meg magát, mivel félvér volta és kis termete (ekkor 163 cm magas volt) miatt sok támadás érte. Ezekben az időkben szerezte meg lelki és pszichikai erejét, amivel hamar kiérdemelte a „Tuff Gong” becenevet.
Marley ekkoriban barátkozik össze Neville „Bunny” Livingstonnal (aki későbbiekben Bunny Wailerként válik ismertté), később vele kezd el zenélni. 14 évesen abbahagyja az iskolát, és gyakornokként kezd el dolgozni a helyi hegesztő műhelyben. Szabadidejében Livingstonnal és Joe Higgssel, a helyi rasztafári énekessel zenél, az utóbbit később Bob mentoraként említik. Egy jammelés alkalmával megismeri Peter McIntosht (későbbiekben Peter Tosh), akinek hozzá hasonló zenei ambíciói vannak.
1962-ben Marley felveszi két első számát, melyek a "Judge not", és a "One cup of coffee" címet viselik. Ekkor még nem keltenek nagy feltűnést, később Bob Marley posztumusz albumán, a "Songs of freedom"-on jelennek meg.
1963-ban Bob Marley, Bunny Livingston, Peter McIntosh, Junior Braithwaite, Beverley Kelso, és Cherry Smith egy ska és rocksteady zenekart alapított, a „The Teenagers” névvel. Később a nevüket megváltoztatták a "The Wailing Rudeboys"-ra, majd a „The Wailing Wailers”-re, végül a „The Wailers”-nél maradtak. 1966-ra Braithwaite, Kelso, és Smith elhagyták a Wailerst, magára hagyva Marley, Livingston, és McIntosh trióját. Marley ekkor vált a banda vezérévé, énekesévé és fő szövegírójává. A Wailers korai lemezeihez hasonlóan az első lemezük, a „Simmer Down” producere is Coxsone Dodd volt a "Studio One"-tól. A Simmer Down 1964-ben tört be a jamaicai toplistákra, ezzel a sziget legmenőbb bandájává téve a Wailerst.
1966-ban Marley összeházasodott Rita Andersonnal, és az anyja háza közelébe költözött a Delawareban lévő Wilmingtonba pár hónap erejéig. Jamaicába való visszatérésekor tagja lesz a rasztafári mozgalomnak, ekkor kezdi el a haját rasztaként (dreadlocks) viselni.
Egy Doddal való konfliktus után a Wailers összeáll Lee "Scratch" Perry producerrel, és a stúdió zenészeivel, a „The Upsetters”-szel. Bár a közreműködés csak egy évig tartott, ám annál gyümölcsözőbb volt: ekkoriban készültek a Wailers legjobb számai. Perry egy szerzői jogi vita után felmondott, ám Bobbal a továbbiakban is jóban akartak lenni és együtt dolgozni.
1968 és 1972 között Bob és Rita Marley, Peter McIntosh és Bunny Livingstone a JAD Records kingstoni és londoni stúdióiba utazott, hogy újra felvegyék a Wailers néhány számát, mivel kicsit finomítani akartak a hangzáson. Livingstone később így szólt ezekről: „Soha nem szabadott volna ezeknek a számoknak lemezre kerülniük,… csak demók voltak, hogy legyen mit küldeni a cégeknek”.
A Wailers első albuma, a „Catch a Fire” 1973-ban lett piacra dobva világszerte, és sok példányban fogyott. Egy évvel később a „Burnin'” követte, melyen szerepeltek a "Get up, stand up" és a "I shot the sheriff" című számok. Eric Clapton nagy sikerre tett szert az "I shot the sheriff" felfedezésével, mely segítségével Bob Marley világszerte hírnévre tett szert. A Wailers 1974-ben oszlott fel, mivel mindhárom tagja szóló karrier építésébe kezdett. A szétválás pontos okai máig ismeretlenek, néhányan Marley és a többiek különböző előadásmódja miatt kialakult vitára gyanakodnak, néhányan egyszerűen csak a szólókarrier igényét említik. McIntosh Peter Tosh néven, Livingstone Bunny Wailer néven folytatta tovább munkásságát.
Bob Marley 1976-ban, egy lövöldözés után, mely kis híján az életébe került, elhagyta hazáját, s csak két évvel később tért vissza. Ugyanabban az évben járt életében először Afrikában, Kenyában, majd Etiópiában. 1980-ban, a zimbabwei kormány meghívására tért vissza a forró kontinensre, koncertezni. Ekkoriban Európában is óriási sikereket arattak, s amerikai turnéra készültek, amikor kiderült, Marleynek rákja van. Utolsó koncertjét 1980. szeptember 23-án adta Pittsburgh-ban, bár ekkor már annyira beteg volt, hogy előtte 5 nappal ájultan esett össze. A zenekar le akarta fújni a koncertet, de Bob ragaszkodott a fellépéshez és végig is csinálta. Az életében utoljára előadott szám a "Get up, stand up" volt. A koncert az Uprising-tour része volt, de utána törölték a többi fellépést. A betegség nyolc hónappal később, 1981. május 11-én végzett a 36 éves zenésszel, aki nem csupán muzsikájával vált a feketék prófétájává, hanem a rasztafarizmus hirdetésével is. Hamvait özvegye akarata szerint 60. születésnapján, február 6-án helyezték örök nyugalomra Etiópiában, mely a raszták számára az ígéret földje, ahol először lépett trónra fekete császár, Hailé Szelasszié, azaz Rasz Tafari Makonnen személyében. A rendezvények csúcspontjaként aznap óriási Marley-emlékkoncertet rendeztek Addisz-Abebában Peter Gabriel, Youssou N’Dour, Gilberto Gil, Shaggy, Lauryn Hill, Angelique Kidjo s a Third World közreműködésével, mely az Africa Unite nevet viselte. Később megjelent DVD-n Amerikában.
Bob Marleynek 13 gyermeke volt: három feleségétől, Ritától, kettőt örökbefogadott Rita előző kapcsolataiból, és a többi nyolc különböző nőktől született. Gyermekei, születési sorrendben:
- Imani Carole, szül.: 1963. május 22. Cheryl Murraytól;
- Sharon Marley, szül.: 1964. november 23. Rita egyik előző kapcsolatában;
- Cedella Marley szül.: 1967. augusztus 23. Ritától;
- David "Ziggy" Marley, szül.: 1968. október 17. Ritától;
- Stephen Marley, szül.: 1972. április 20. Ritától;
- Robert "Robbie" Marley, szül.: 1972. május 16. Pat Williamstól;
- Rohan Marley, szül.: 1972. május 19. Janet Hunttól;
- Karen Marley, szül.: 1973. Janet Bowentől;
- Stephanie Marley, szül.: 1974. augusztus 17.; Rita egy Ilat nevű férfival való kalandjából, Bob húgaként lett ismert.
- Julian Marley, szül.: 1975. június 4. Lucy Poundertől;
- Ky-Mani Marley, szül.: 1976. február 26. Anita Belnavistól;
- Damian Marley, szül.: 1978. július 21. Cindy Breakspearetől;
- Makeda Marley, szül.: 1981. május 30. Yvette Crichtontól.
