Látom behalt itt minden. Persze valahol érthető, mivel szép az idő - egy ideig úgysem lesz az - meg gyermeknap van: sokak csokit majszolnak, mások meg körhintákon ugrálnak. Továbbiak sokáig ágyban maradtak, mert hát eme jeles nap eljövetelével eszükbe jutott, hogy szükséges lenne valami maradandót is kreálni eme bűnös sártekére.
Egyszóval nem árt egy kis pörgés, a lényeg ez.
Ez a zene nem gondolkodtat el, nem vált ki belőled mély érzelmeket. Nincs komoly mondanivalója, s nem akar semmit megmagyarázni. Ez a zene nem azért jó, mert szép a dallama, gyakorlatilag alig van benne dallam, értékelhető muzikalitás. Egyszerűen azért jó, mert jó. Félreteszed az agyad, s bemész a tömegbe ugrálni és üvölteni a lényeg nélkül egymás után dobált szövegfoszlányokat. Mert ez jó. Mert jó nem agyalni, s jó nem passzívan hallgatni. Jó a szabadságot megélni. Annak idején - 100 000 éve - is frankó volt a falkával együtt vonyítani a teliholdat. Vagy éppen neandervölgyiként monoton dobszóra körbeugrálni a tábortüzet. Ősi ösztönre épít, tudom. De már régóta bevált.