atv.hu/cikk/20100511_yale_kutatok_freud_tevedett?source=hirkereso

szép napot.

@arlequin: Köszönöm a Freud be-linket:)
Nem engem illet, én talán ha egyszer leírtam a nevét, akkor is azzal kapcsolatban, hogy Freud dogmatikus volt és Jung kegyetlen vívódás árán vállalta, hogy a saját meggyőződéses útját járja, és szakít Freuddal.
Szakított is és minden oldalról csak támadást kapott hosszú-hosszú esztendőkön át. Támadta Freud és támadták Freud tanítványai, aki addigra azért már névre és tekintélyre - de legalábbis ismertségre - tett szert Európában, és támadták az addigi ortodox pszichológiai iskola képviselői.

Freudot még 30-as éveimben olvastam, akkor érdekes volt, megdöbbentő, elsőre lenyűgöző, ahogy szakított minden tabuval. Aztán egyszer csak kevés és szörnyen unalmas lett. Ez gyakorlatilag nálam egy év leforgása alatt megtörtént. Akkor bukkantam Jungra, akinél azt a szabadságot és bátorságot tiszteltem, hogy ki merte mondani: nála tudomány nyitott könyv marad mindörökké, míg él és kutat az ember. Tudta, állította ő maga, hogy az ő művét is megkérdőjelezik egyszer, de ő ezt látta akkor amikor élt, ezt volt módja tennie, ezt tapasztalhatta, mert ő ennyi. Sztem ez egy igazi tudós alapmagatartása.

Most szusszanok, majd folytatom.

A gyerek-kísérleteket illetőleg: Igen, ez egészen bizonyosan így van.

Most látszólag elkalandozok, pedig a tárgynál maradtam:)
Nézzük az etológiát: gondolnánk, hogy az állati világban az önzés, a kegyetlenség "dívik". Óriási tévedés! Az állatokba a teremtés bekódolta az önfenntartás kódját, aztán a fajfenntartás kódját, mint az egyéni vérvonal továbbélését. De a csoportokban élő állatoknál - a tudósok meglepetésére - be van kódolva a felelősség a csoportért, a csoport integritásáért, a csoport-vérvonal továbbviteléért is, akár úgy, hogy az egyén visszahúzódik, mert a muszáj azt diktálja.
Ezt egy másik általad utált pasasnál olvastam, ő Sagan.
És meglepő, de majmokban megvan az empátia - a másik szenvedésének az átélési képessége. Majom-anya elpusztított csemetéje fölött gyászol, és a csoport egyik nőtagja lekuporodik hozzá, a vállára teszi hosszú mancsát és belenéz a szemébe.

Jung vallotta, hogy nem tabula rasaval érkezünk erre a világra. És nem is a gonoszság és önzés mindenhatóságával érzelmeinkben.

No, ennyi, úgyis untatlak vele.

:)

www.youtube.com/watch?v=F1G-xCqOoHs&feature=related

@miről van itt nagybaszó: Hejj, te szenvedélyes emberpalánta-szaporító.....:-D
Miket nem hallgatsz?
Köszi, hogy idelinkelted. Máris kitettem a blogra:)
Remélem, nem bánod:)

Szal erre megy a kupica a konty alá is, és röpköd a szoknya, rokolya tánc közben:-D

Nem az a kesergő-fajta zene:)

@Donna (Cara)mba: Hát mostanában tömény vagyok az biztos, egy szmájlee, egy link, ritkán írogatok egy keves szöveget is. Van egy gépészmérnök betegségem quva lassan pötyögök, sajnos csak két ujjal, miközben a gondolataim száguldoznak. Illetve exexex barátnőim szerint mindig sokat dumáltam, ezen változtattam, ugyho' má az a baj, ho' keveset dumálok!

Egészségedre! :)

@miről van itt nagybaszó: Nem baj, nagyon örültem a linknek, és örülök a szmájliknak:)

Ex barátnők már a múlt, elmúlt, majd aki hamarosan jön, majd az lehet pont kevésbeszédűségedet értékeli:)

Köszi még 1x és jóéjt Neked!