Fenntartom jogom arra, hogy ne értsek egyet az elsötétíssel.
Én, Donna Caramba nikcnevű blogger nem értek egyet az elsőtétítéssel.

Ok: Egyetértek a médiatörvénnyel és még sok más elkészült, a megválasztott kormány által elkészített, megszavazott, és hatályba léptetett törvénnyel.

Elítélem a Magyarország elleni belföldi vagy külföldi lejárató, gyülőlködő hadjáratot.

Mint magyar állampolgár, a külföld egyes médiaorgánumaiban megjelent cikkek, stb. engem emberi jogomban, identitásomban súlyosan, agresszíven támadnak, sértenek.

@Donna (Cara)mba:

ugyanez igaz volt a kádár rendszerben is.
és a rákosi időkben is.

akkor se avatkozzanak be, jó is az.

@Donna (Cara)mba:

ha ez az ország mindig is a nagyok játszótere volt/van/lesz [ és igen, ez az ország mindig is az volt/van/lesz ], épp akkor ne avatkozzanak be, amikor kivételesen a sajtó szabadsága lenne a cél ?

ha észak koreát elítélem, vagy kínát akkor beleszólok a belügyeibe ?

legitimáljam innen is, ill ne szóljak azért, mert
akkor beleszólnék az ő belügyeibe ????

ha már az ottaniak nem tudnak szólni, miért gondoljuk azt h minden kínai és ÉK-i szereti az egypártrendszert.

vagy anno azt gondolhatták nyugaton, h mire föl állnának ki a magyarokért ...
bár nem is nagyon tették.
az atom miatt.

meg azok a naív ostobák nyugaton, akik azt hiszik/hitték h magyarországon mindenki hisz a kommunizmusban/szoc.usban azaz h komcsi vagy szoci ...
CSAK AZÉRT MERT ELVOLTAK NYOMVA EZEK AZ EMBEREK
ÉS NEM MONDHATTÁK EL ELLENVÉLEMÉNYÜKET

f@szommmmm.

oké kivétel az árpádházi királyok és Mátyás ideje kb..

@szorokin:
Sorolj fel 3 tételt a médiatörvényből, ami téged korlátoz.

Te moderálsz, ugye?

Akkor szted mit mívelsz éppen? Sajtószabadságot?

Na, most jójcakát Neked.

Én még emléxem, hogy nekünk, átlagpolgároknak kellett megmentenünk saját pénzünkön a 2002-es polgári oldal veresége után a magyar jobboldali médiát.

Nem hirdettek egyikben sem államhoz köthető cégek, tilos volt minden állami vagy államszerűen működő hivatalban, intézményben, bankban, repülön(!) például a Magyar Nemzetet kérni, mert csak Népszabadság volt. A kérdésre, miért nincs egy másik lap is, pülö a Magyar Nezet, a válasz lakonikus volt: csak. A Demokratáról már nem is beszélek. Az űjságos csak mélyen a pult alól szedte elő az ismertebb arcoknak, mert félt, megfélemlítették. De saját személyes áldozatunkkal, mi, az akkori polgári olvasótábor fenntartotta ezeket a lapokat. Ki emlékszik már ezekre az évekre? Nem volt erős polgári réteg, aki valamiféle mecenatúrát tudott volna gyakorolni.

De a lényeg a lényeg:
Szedd kérlek pontokba (elég lesz 3 is), hogy mi a gondod?

Ha majd lesz idő, tájékozódok más országok médiatörvénye ügyében is, mert úgy hallottam, hogy az olasz az 10x szigorúbb. És senki nem rinyál.

@Donna (Cara)mba:

most témát váltottál.
a fentiekre ezekszerint erős ellenérveket hoztam.

azaz ott nem láttad értelmét a további vitának.

ez nekem bőven elég.

@szorokin: De nekem hiányzik 3 tétel, ami gátja a sjató szabadságának.

Hol van?;)

És ez:
"Te moderálsz, ugye?

Akkor szted mit mívelsz éppen? Sajtószabadságot".

Szal: ÉN nem kaptam érdemi választ.

Na, miért is nem?

Tehát: várom a választ:

1/.
3 tétel, ami gátja a sajtó szabadságának.

2/. A moderálás vajon miképpen szolgálja a sajtó szabadságát?

Holnap kora reggel és késő este leszek gépközelben.
Pénteken mennem kell Pestre, de benézek a válaszért korán vagy későn, valamikor.

Jó éjt!:)

@Donna (Cara)mba:

nem értem h egy blog, egy egyéni blog
(és annak esetleges moderálása vagy nem moderálása) hogy függ össze a sajtószabadsággal.
...
teljesen független témákat mosol össze, de tedd nyugodtan, ha jól esik.

1, a törvény nem az egyéni blogokról szól.

2, viszont szól a szerkesztett politikai blogokról és az újságokról pl.

-----------------------------------------
tessék pár dolog, konkrét, ami nem tetszik,
NAGYON NEM TETSZIK:

éééés azokkal szemben igencsak ilyesztő/fenyegető módon léphetnek fel.
"A javaslatban szereplő, a hetilapokra kiróható, 10 milliós összegű bírságot komoly fenyegetésnek nevezte, de kiemelte, hogy még rosszabb az a tervezett szankció, hogy egy adott sajtóorgánum megszüntethető nyilvántartási számának visszavonásával. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a tervezet a médiahatóság kizárólagos jogkörébe helyez minden kontrollt."
[
index.hu/kultur/media/2010/12/01/ures_cimlappal_tiltakozik_a_narancs_es_az_es/
]

jaaa és az tetszik h milyen a médiahatóság ?
ilyen:
"A BBC megemlíti, hogy a médiahatóság jelenleg kizárólag kormánypárti támogatott tagokból áll."
[
index.hu/kulfold/2010/12/02/az_ures_magyar_cimlapokrol_ir_a_bbc/

www.bbc.co.uk/news/world-europe-11899075
]

na még egy:
"A Népszabadság szerint csak addig dacolhatnak, a véleményük szerint indokolatlan helyreigazítási kérelmekkel, ameddig meg nem szavazzák az új médiatörvényt. Január elseje után ugyanis akár 25 millió forintos bírságot is kaphatnak ilyen esetben, amit ugyan bíróságon megtámadhatnak, de mivel Szalai Annamáriának rendeletalkotó jogkört ad egy alkotmánymódosítási tervezet, a bíróság végül a rendeletek alapján kénytelen lesz mindenképpen az NMHH-nak igazat adni."

a lényeget kiemelem:
"mivel Szalai Annamáriának rendeletalkotó jogkört ad egy alkotmánymódosítási tervezet, a bíróság végül a rendeletek alapján kénytelen lesz mindenképpen az NMHH-nak igazat adni."
.....pfffffff
[
index.hu/kultur/media/2010/12/13/a_nepszabadsag_dacol_szalai_annamariaval/
]

...

ha neked ez tetszik, kedves egészségedre.
tapsolj is hozzá, nyugodtan.
én ilyen országban nem akarok élni.

Donna első kommentjével maximálisan egyetértek. Hisztéria, túlreagálás, lobbiérdekek szövevénye...

Egyébként meg: hová tűnt Démon Hill?????:)

@Donna (Cara)mba:

még 2 vélemény:

#1
a fidesznyik sggnyaló Magyar Hírlapnak sem teccik vhogy a törvény:
[
index.hu/kultur/media/2010/12/17/mar_a_magyar_hirlapnak_sem_tetszik_az_uj_mediatorveny/
]

#2
Adam Michnik írta:
"Orbán valaha a szabadságért küzdő magyar demokratikus ellenzék tevékeny alakja volt. Ma miniszterelnökként fojtogatja ugyanezt a szabadságot egy törvénnyel, amely szájkosarat tesz a független magyar médiára. Orbán Magyarországa Lukasenko Fehéroroszországának útjára lépett. A szájkosaras törvények - akármilyen indokkal is szülessenek - minden jogállamban rontják a demokráciát, korrumpálják a társadalmat."

én vele értek egyet.
és a régi orbánnal, aki a 89/90 körül épp az ellenkezőjéért harcolt.
azaz "Orván felejt":
www.nytimes.com/2011/01/04/opinion/04tue2.html?_r=2&ref=opinion

www.origo.hu/itthon/20110104-mediatorveny-orbankormany-a-felejtos-orbant-biralja-a-new-york-times.html

Orbán a hatalmat eszköznek gondolja, azt hiszi h a cél szentesíti az eszközt.
kellő hatalommal sikerülhet neki.
ezt gondolja.

fő példái, bezzeg országai nem (igazi) demokráciák
az (igazi) nem is kell oda, mert egyik sem az, maximum formálisan.
Kína, Oroszország, Dél Korea ....

@Donna (Cara)mba:

"Nem volt erős polgári réteg, aki valamiféle mecenatúrát tudott volna gyakorolni."

ma sincs, de a problémát nem ilyen törvénnyel kell megoldani.
épp a felvetésedben van a válasz:
polgári réteg kellene, erős, pénzes.
ennyi.
ez megoldaná/megoldhatná

de mivel nincs, ehelyett hozzunk egy erősen represszív (elnyomó) törvényt és az megoldja a problémát a nem létező polgárság helyett ..

viccc, ilyen nincs.
az ostobaság/korlátoltság mintapéldája.

na még egy példa, élő;
ez a gyakorlat:

Ice-T & a Tilos rádió ....

erről pl ez elegendő:
cím: "Ami a Tilosnak tilos, a Kossuthnak szabad?"

www.parameter.sk/rovat/kultura/2011/01/04/ami-tilosnak-tilos-kossuthnak-szabad

@szorokin: A törvény betújére voltam kíváncsi, nem egy blog, újság, stb. véleményrée.

Kapisgálod?
Mi az, hogy egy médium VÉLEMÉNYE, de akár nevezhetjük ténylfeltárásnak is és

EGY Cikkely, paragrafus, stb.

Én a törvény citálást nevezem érvelésnek.

Te mag az általad preferált média MEGFOGALMAZÁSÁT, ÖSSZEGZÉSÉT.

Szerintem tehát:

EGY Cikkely, paragrafus NEM = bárki által preferált média MEGFOGALMAZÁSÁVal, ÖSSZEGZÉSÉVEL.

Érted?

Vagy szted itt A = A-val?:)

Na, mára most csak este tudom folytatni.
Ma éppen raktári munkát teccik néköm végezni és nem is tom miért, de nem vagyok tőle boldog.

Hideg van ott a csarnokban.
Holnap meg Pest.

Kicsit nagyon nehéz.

@pimpalini: Arról már nem is beszélve, hogy kinek NAÓGYON nem érdeke, hogy ne Benkő Dániel tökei menjen éjjel-nappal, hanem mondjuk cseppnyi kultúra, magyar történelem.

Szörnyű még csak elgondolni is: magyar történelem izé helyett:) Pjuj....mecsoda botrány:)

Amúgy: Buék Neked:)

@Donna (Cara)mba:

"Mi az, hogy egy médium VÉLEMÉNYE, de akár nevezhetjük ténylfeltárásnak is és

EGY Cikkely, paragrafus, stb.

Én a törvény citálást nevezem érvelésnek.

Te mag az általad preferált média MEGFOGALMAZÁSÁT, ÖSSZEGZÉSÉT.

Szerintem tehát:

EGY Cikkely, paragrafus NEM = bárki által preferált média MEGFOGALMAZÁSÁVal, ÖSSZEGZÉSÉVEL."

Tökéletesen igaz. S ez már önmagában egy érv volt a média szabályozására.

Mivel engem nem érdekel ez az egész, csak a kb. 20 éve folyó - helyenként eldurvuló - médiaháború egyik fejezetének tartom, nem nyomoztam utána. De jött a hisztéria, lobbiduma, stb... ami miatt nem tudok elmenni az egész mellett.
A baj itt az volt, hogy bizonyos tényeket a szabad, de inkább szabatos és befolyásolt, sokszor egyoldalú média elferdített, megrágott, megmagyarázott.
Vagyis:
1. Nem tényeket közölt, hanem véleményeket, magyarázatokat.
2. Ezzel sokszor olyan hatást ért el, hogy az illető ha védekezett, akkor is besározódott, ha nem, akkor is.
3. Ennek soha semmilyen következménye nem volt, maximum annyi, hogy Nagy Bandó András seprűnyelet tört el a Kacsa magazin tudósítóján.
4. Amennyiben a média átpolitizált, márpedig az, s eddig is az volt, mi most a gond?
5. A félős legények egész jól elvoltak eddig, miközben mondjuk - papíron - létezett sajtószabadság, a gyakorlatban viszont - a jobboldali médiabirodalom kinövéséig - elnyomták, gazdaságilag próbálták ellehetetleníteni az ellenvéleményt.
Vagyis a ballib, "jogokért küzdő" réteg látszatdemokráciájában látszólag mindent szabad, mert majd a gyakorlatban úgyis minden másképp lesz. Most annyi a különbség, hogy vannak törvények, elméletileg, papíron vannak szabályozások, ám a gyakorlat mégis megengedő. Illetve még nem tudjuk milyen.
6. Külföldi vélekedések: pl. a luxemburgi külügyminiszter...:)) Hahotáznom kell, ugyanis a Radio-Televisio-Luxemburg név ugye mond mindenkinek valamit?:))) Nem lobbista, nem ám...:))
7. Az, ha valaki a pénzén keresztül felvásárolja a sajtó nagy részét, nem sérti a sajtószabadságot? Amikor lényegében egy ember szavától, kedvétől függ 4 tévécsatorna, 30 újság, XYZ internetes oldal másnapi hírverése? Berlusconi? Szakadjunk már el végre a rózsaszín lufielefántra hasonlító elvektől és nézzük már meg végre a gyakorlatot... az elmélet mit sem ér, ha nem látjuk mi megy a valóságban.
8. Nemzetközi vélemények: menjenek segget nyalni, vagy pampogni máshová. Nincs szükségünk arra, hogy beleszóljanak az ügyeinkbe. Bezzeg akkor nem szólt bele senki, mikor 1 millió munkahely ment füstbe, számtalan ember szegényedett el a rendszerváltás idején bagóért privatizáltak vagyonokat, tönkretettek és bezártak jól működő üzemeket, stb... Miért nem? Csak mert az sokaknak kedvezett Nyugaton? Mert a nagy médiumokat pénzelő és irányító, nekik fazont szabó tőkés csoportoknak ez jó volt? Meg kellene végre érteni, hogy nincs világigazság, nincs világmérleg és nincs világrendőrség. Érdekek vannak. HA valakinek a hatalmasok között valamiért érdekében áll (olaj, piac, manipuláció, stb...) közbelépni, lesz nemzetközi kontroll a hangzatos érvek, elvek dobálásával, ha nincs érdem, senkit sem érdekel. Esetleg hetente elpuffog valaki egy-egy frázist és kész.
9. Néphülyítés. A média nagyon ügyesen befolyásol, terjeszti a hülyeséget. Most ezen hadd ne kelljen rágódni, hogy miért és hogyan kell szabályozni. Kell. Ennyi. Embereket tesznek tönkre a szenzációért és még csak nem is perelhetők, mert erősebbek?:) Pl. a legújabb: Koltai állítólag a fia ellen vallott (most azt hagyjuk, hogy nyilvánvalóan tipikus számlázásos csalásról van szó, ami olyan természetes volt az utóbbi időszakban, mint a levegővétel, mind kicsiben, mind nagyban), ezt mindenhol leközölték, majd kiderült, hogy Koltai felháborodott az egészen, mert ő egy szóval sem tette ezt.
S akkor most ugrás az egyes pontra.

Ez is megélhetéssé vált, nem hivatássá. Nem a hír a fontos, nem a tény. A befolyásolás, s szenzáció, a nézettség, olvasottság. Megéri ferdíteni, hazudni, kitalációkba bocsátkozni, csalni.
Megért a szabályozásra? De meg ám.

S miért a cincogás?

Mert EU tagok vagyunk, s ha nálunk működik, idővel máshol is teret nyerhet - lásd. bankadó - és akkor a mindenható nemzetközi médiának, a lobbiérdekeket kiszolgáló, manipulatív médiának lőttek.

@Donna (Cara)mba:

Igen, vagy mondjuk nézhetnék esti mese előtt ismeretterjesztő műsorokat is, mint rég.:)
Persze vannak tematikus csatornák, tehát átkapcsolhatok, nem kell néznem a szart, ez is igaz. Csak ezért fizetnem kell.:) S a kvázi ingyenes, legolcsóbb csomagban érdekes módon jobbára a szar csatornák vannak benne, olyan tartalommal, amilyennel...:))
Pl. nálunk a 46 és a 74 csatorna között nincs német nyelvű - ha valaki nyelvet akarna tanulni, netán, talán jól jönne - miközben korábban volt vagy 5-6. De hiányolhatnám a spanyolt, olaszt, stb... ami korábban szintén volt.:)
Na mindegy, ez elkalandozás.

BÚÉK Neked is!:)

Egyébként meg: hová tűnt Démon Hill?????:)

@Donna (Cara)mba:

kicsit demagóg, ilyen erővel csak jogi paragrafusokban beszélhetnénk.
BÁRMIRŐL, BÁRHOL.

te így szoktál beszélni ?
mikor szoktál így érvelni ?

még mindig szereted a manipulatív demagógiát
pl viták helyett érvként működtetni/eszközölni.

most kapóra jött a jogi téma, de amiket idéztem
azok a jogszabály alapján jöttek létre
1 10 milliós bírság
2 a megszüntetés/megszűntethetőség
3 a médiahatóság tagsága, ..ehhez meg ugye nincs paragrafus, mert ez csak egy tény.

demagógia

csak jogi paragrafusokból összeállított választ fogadok el
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

@pimpalini:

télleg, hová tűnt Démon Hill?????:)

@Donna (Cara)mba: @pimpalini: @szorokin: sziasztok!!!!

Kicsit hosszú, de érdemes átrágni!

Mi a gond a médiatörvénnyel?

Mi a gond a Médiatörvénnyel?[1]

1. A legeslegfőbb gond: hogy a nyomtatott sajtót és az online szöveges sajtót is a Hatóság felügyelete alá rendeli. Hogy miért baj ez?
1. A sajtószabadságot csak nyomós okkal lehet korlátozni (minden szabályozás egyben korlátozás is). Az elektronikus médiánál ez az ok egyrészt a frekvenciák hagyományos szűkössége, annak szuggesztív ereje, és hogy egyidejűleg nagy tömegű emberhez jut el. A nyomtatott és internetes sajtó esetében egyik ok sem áll fenn. (Az elektronikus média esetében is mind kevesebb az ok, ezt az Európai Audiovizuális Média Irányelv is kimondja – ezért ott is inkább a dereguláció felé kellene haladni.)
2. A sajtóra (beleértve az internetes médiát is) eddig is vonatkoztak az általános jogszabályok: a jóhírnév és személyes adatok védelme, a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tilalma (akár szabadságvesztés is, két évig), és így tovább. Nem állítható, hogy ne lett volna jogi eszköz a sajtó jogsértései elleni fellépésre.
3. Amióta a cenzúrahivatalok megszűntek, nincsen sajtóhatóság a civilizált világban. Csak az elektronikus médiát ellenőrzi hatóság, a sajtó csak a bíróságnak és az általános törvényeknek van alárendelve.
2. Hiba, hogy a Hatóságra a Kormány befolyást gyakorol, az Elnök kinevezése által. A Médiatanács tagjait és a többi tisztséget a Fidesz kilenc évre saját embereivel töltötte föl, ami kettőnél is több kormányzati cikluson is túlnyúlóan biztosítja számára a sajtóra való nyomásgyakorlást a párt érdekei szerint. Hiba, hogy az összes tisztség korlátlan alkalommal megújítható: a függetlenséget az újraválaszthatóság hiánya biztosítaná.
3. A Hatóságnak teljhatalma van, a következő okokból:
1. a teljes nyilvánosságot felügyeli, fent említett okokból kifogásolhatóan.
2. Túlságosan kiterjedt vizsgálati jogkörei vannak (155. §). Bárhol, bármilyen adatot, még „törvény által védett titkot is” követelhet, megtekintheti, lemásolhatja, sőt bárkit, azt is, aki az ügyféllel, vagy az eljárás egyéb résztvevőjével (pl. tanúval) kapcsolatban áll, adatszolgáltatásra, „adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.” Ha ez nem lett volna teljes, a következő szakasz biztosítja, hogy ezeken kívül „más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra” kötelezhet. A tanú meghallgatható üzleti titokról akkor is, ha nem kapott a titoktartás alól felmentést. Az így megszerzett adatok más eljárásban is felhasználhatóak – ami ellentétes az adatvédelmi törvény célhozkötöttség elvével. De még ezzel sem érezte úgy a jogalkotó, hogy biztosította az adatszolgáltatás gördülékenységét, ezért még egy új címet is alkotott: Adatszolgáltatás néven (175. §). Ez megismétli, hogy a Hatóság bárkitől, bármilyen adatot bekérhet, továbbá, a vállalkozásokat „a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.” A határozatban elrendelt adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiahatóság adatszolgáltatási bírságot szabhat ki, amelynek mértéke ötvenmillió forintig terjedhet (175. §. (8)).
3. Jogvitás eljárást folytathat le két médium között, amelyben az egyik médium kéri az eljárást – a másiknak viszont nincsen választási lehetősége. Így egészen más a helyzet, mint a választottbírósági eljárások esetében, vagy az önszabályozás eseteiben, ugyanakkor megfosztja az eljárásba citált felet a független bírói eljárástól.
4. Minden jog a Hatóságé, semmi az ügyfeleké: nyilvános meghallgatást (157-158. §) a Hatóság akkor tart, ha jónak látja, a szereplőknek nincs kezdeményezési joguk. Az ügyfél kérelmét beadni „köteles”, a Hatóság elektronikus kapcsolattartásra „kötelezheti” az ügyfelet – holott ezt inkább jogként szokás lehetővé lenni. Az egyeztetés (159.§) esetében három bekezdés szól arról, mire nincs joga a szereplőknek.
5. Hatósági szerződés esete (160. §) A Hatóság ekkor nem hatóság, kivéve, ha az ügyfél megszegi a szerződést, mert akkor hatósággá válik. Ellentétes az Alkotmánybíróság hatályos gyakorlatával, amely szerint a hatóság nem lehet egyidejűleg szerződő fél is, és a szerződés ellenőrzője is.
4. A Hírközlési és Média Biztos: (139. § - 143. §) Alkotmányellenes, bénító hatása lehet a sajtószabadságra (chilling effect), mert:
1. Olyan ügyeket vizsgálhat, amelyek nem jogellenesek, és a Hatóság jogkörébe nem tartoznak (140. §), ez ellentétes a jogállamiság elvével (mely szerint, amit törvény nem tilt, azt szabad).[2] Gyakorlatilag kiterjeszti a Hatóság hatáskörét a törvény által nem szabályozott esetekre, tehát bármire – ez ellentétes az Alkotmánnyal is, különösen az 1/2007. AB határozattal. A Biztos hivatalból is eljárást indíthat, ami végképp nevetségessé teszi a fogyasztók érdekeire hivatkozást.
2. A Biztost és összes munkatársát az Elnök nevezi ki és menti fel, hagyja jóvá az ügyrendjét. Költségvetése a Hivatalon belül működik (139.§). Az Elnöknek és a Médiatanácsnak számol be negyedévente (143. §). Az ügyek eredményéről értesíti az Elnököt, „különös tekintettel a szolgáltatónak a magatartására és az együttműködési készségére” (142. §(9)). Tehát a Biztos nem egy független jogintézmény, sőt személyesen az Elnöktől függ, gyakorlatilag az Elnök meghosszabbított keze, aki a törvényes kötelezettségeken túlnyúlóan is zaklathatja, vizslathatja a médiapiac szereplőit.

c. Habár hatósági jogköre elvileg nincs, mégis kiterjedt, a Hatóságéval azonos vizsgálati jogkörökkel rendelkezik (142.§).[3] Kérhet akár titoknak minősülő adatokat is, és amennyiben a szolgáltató a kért adatokat tizenöt napon belül nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően szolgáltatja, a Biztos közbenjárására a Hivatal ötvenmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki (142.§(2) - 175 . § (8)). (Emlékeztetőül: a Biztos olyan ügyben vizsgálódik, amely nem jogellenes!)

5. A közszolgálati médium „reformja” révén az új szervezetrendszer ellentétbe kerül az Alkotmánnyal és az Európai Bizottság joggyakorlatával, mert:
1. A műsorgyártást és a gazdálkodást nem felügyeli független testület, hiszen azt az Alap végzi. A Kuratórium, a Közszolgálati Testület, a Zrt-k Felügyelő Bizottságai okafogyottá váltak. Ezzel nem teljesülnek az Európai Bizottság Közszolgálati Közleményének elvei (2001 és 2009), mely szerint akkor engedélyezhető a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozása, ha van egy világos feladatmeghatározás, ahhoz szabják a finanszírozást, és független testület ellenőrzi a feladat teljesülését, valamint hogy a költségvetés nem lépte-e túl a feladat teljesítéséhez szükséges mértéket.
2. Az a tény, hogy az MTI ingyen szolgáltat híreket, súlyos versenyhátrányba hozza a többi hírügynökséget, ezt pedig állami támogatás felhasználásával teszi, ami ellentétes az Európai Unió versenyszabályaival, illetve csak a fenti, szigorú feltételek mellett lenne lehetséges.
3. Az Alkotmánybíróság 37/1992-es, valamint 22/1999. határozata szerint alkotmányellenes a kormány és a pártok meghatározó tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban. (Akárcsak a Parlamenté, ezért a Kuratórium tisztán parlamenti delegáltakból való összetétele is az.) Ez a határozat az akkori médiaszabályozásról azt mondta ki, hogy az „a kormány-befolyás elleni garanciák hiánya miatt alkotmányellenes”. Ugyanez a most elfogadott törvényről is elmondható.
4. Mivel az Alapot a Médiatanács kezeli (136.§(6)), annak vezérigazgatóját az Elnök nevezi ki és menti fel, felügyelő bizottságát úgyszintén – nyilvánvaló a kormány, illetve a Fidesz befolyása.
6. A kiegyensúlyozottságot az egyes műsorszámokon belül kéri biztosítani (12. §(2)), ami közismerten lehetetlen, szükségtelen, a tudomány sosem ismert ilyet. Csupán az előző médiatörvény alapján felállított Panaszbizottság átmeneti helytelen értelmezése teremtette ezt az agyszüleményt. A médiaelmélet belső és külső pluralizmust ismer, ahol a belső azt jelenti, hogy minden egyes csatornának kiegyensúlyozottnak kell lennie. De még ezt sem sikerült eddig sem biztosítani, hiszen vannak közismerten elfogult médiaszolgáltatók, ami az információs társadalom korában nem is kifogásolható, mindaddig, amíg a külső pluralizmus megvalósul: azaz nem áll valamennyi médium egyetlen politikai szín szolgálatában. Jelenleg, éppen a törvény hatására, ez utóbbi veszély fenyeget.
7. A források védelme valójában korlátozottabb lett, mint azelőtt: hiszen eddig a Büntető Eljárási Törvény lehetővé tette a tanúvallomás megtagadását olyan személynek, akit foglalkozásának szabályai köteleznek titoktartásra. Az Smtv. (ún. Média-alkotmány, avagy 2010. évi CIV. tv.) 6. §- a szerint viszont „bíróság vagy hatóság” - azaz a Médiahatóság is - , „a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében” kötelezheti az újságírót a forrás felfedésére. Mindezek az érdekek, élükön a „bűncselekmények megelőzésével” a létező leghomályosabb kategóriák, amik a jogban léteznek, ezért semmiféle garanciát nem jelentenek a források védelmére!
8. Eljárási bírság (156. §): Maga az intézmény is kifogásolható, akárcsak annak mértéke, és kiszabásának feltételei. Nem pusztán az eljárás alá vont ügyféllel szemben szabható ki, hanem az eljárás egyéb résztvevőjével, és egyéb, közreműködésre kötelezett személlyel szemben is, nem kellően körülhatárolt esetekben: ha olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, de az is elég, ha potenciálisan azt eredményezheti. Ez túlságosan laza megfogalmazás egy ötvenmilliós (magánszemély esetében egymilliós) bírság kiszabásához.
9. Rendkívüli állapot, szükségállapot, stb. esetén „egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják” (az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, 15. §). Tehát nem csupán kötelezhetik egyes, a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, hanem be is tilthatnak műsorszámokat – erre vajon mi szükség van? Rendkívüli állapot árvíz idején is fennállhat.
10. A területen kívüli hatály nem alkalmas arra, hogy a Hatóság eljárjon a kuruc.infóval vagy hasonló portálokkal szemben. Hiába tart igényt a joghatóságra, ha egyszer a másik állam nem ismeri azt el, és nem nyújt számára jogsegélyt. A magyar állam – pláne nem egy hatóság – nem tehet végrehajtási intézkedéseket külföldön, ehhez a másik állam együttműködése szükséges. A jelenlegi helyzethez képest semmiféle javulást nem eredményez a törvény e tekintetben.
11. A társszabályozás kereteit meglehetősen szűkre szabja: ha a Médiatanács úgy látja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása nem felel meg a törvénynek, vagy a Hatóság és az önszabályozó szervezet között köttetett szerződésnek, vagy nem tudja érvényesíteni azt, akkor hatósági eljárást indít, amelyben nem köti az önszabályozó szervezet eljárása és döntése (198. §(2)). A Médiatanács az önszabályozó szervezetet folyamatosan ellenőrzi, felügyeli, (200. §) adatszolgáltatásra kötelezheti. Döntéseit egyenként és együttesen is értékeli. Ha nem, vagy nem megfelelően jár el, felmondja a szerződést (195. §), az ügyekben eljárást indít (196. §, 198. § (2)).
12. Jogtechnikai hiba, hogy nem világos a Smtv. és a Médiatörvény (Mtv.) viszonya: az Smtv. csak egy módosító jogszabály, amely emiatt nem is szerepel a nyilvános törvény-adatbázisban (http://www.magyarország.hu), viszont az Mtv. rendszeresen hivatkozik rá, hiszen az Smtv. 13-20. §-ai sehova sem épültek be.
13. Ellentmondás van egy fontos kérdésben a Mtv. és az Smtv. között: utóbbi a sajtótermékeknek is előírja a tájékoztatást, míg az Mtv. csak a médiaszolgáltatóknak. Márpedig a Mtv. 181. § c) szerint a Médiahatóság felügyeli az Smtv. 13-20. §-aiban foglaltak betartását. A Smtv. 13.§ írja elő a „hiteles, gyors, pontos tájékoztatást” a médiatartalom-szolgáltatók összessége számára.
14. Az Smtv. 13-20. §-ai olyan tartalmi szabályokat írnak elő, amelyek többszörösen kifogásolhatóak.
1. Tájékoztatási kötelezettség: ahol sajtószabadság van, ott nincs a sajtónak ilyen kötelezettsége. Esetleg a köztévének lehet. A „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” kifejezések már a hatályos törvényben is értelmezhetetlenek voltak, önkényes és kiszámíthatatlan jogalkalmazáshoz vezetnek.
2. A „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport” elleni gyűlöletkeltés tilalma rendkívül tágan hagyja a védett tárgyak körét (17. § (1)). Nem indokolható, hogy miért tartozik ide bármely közösség, többség, és az egyházak, amelyek egy része hatalmi szervezet, más része ugyanolyan társadalmi szervezet, mint a többi. Még rosszabb a helyzet a következő bekezdésben, amely szerint ugyanezeknek már a burkolt megsértése is jogsértő (17. § (2)). Ennek alapján veszélyben forog bármely médium, amely kritikus véleményt közöl például egy ország politikájáról, bármifajta közösségről, a katolikus vagy éppen a szcientológiai egyházról. Azzal, hogy bármely kisebbséget, illetve bármely többséget védi a törvény, gyakorlatilag mindent és mindenkit lefed – tehát senkit és semmit nem lehet burkoltan megsérteni – ez teljesen lehetetlenné teszi a véleménynyilvánítást.
15. A jogalkotás jogállami szabályaiba ütközik, hogy egy nagy jelentőségű jogszabályt, amely alapjogot szabályoz (a szólás- és sajtószabadságot) nyilvános vita mellőzésével fogadjanak el. A törvényalkotás garanciális szabályainak nyilvánvalóan szándékos megkerülését jelenti, hogy képviselői indítványként terjesztették be, ahelyett, hogy a kormány által alkotott jogszabálytervezetek hivatalos útját betartották volna.
16. Miért nyilvánvaló, hogy a cél igenis a sajtószabadság megnyirbálása, és hogy nem lehet bízni a „jóindulatú” jogértelmezésben?
1. Mert a jogalkotási törvény megkerülésével, a demokrácia elvének sérelmével fogadták el a jogszabályt;
2. Mert a törvény számos ponton ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányával és alkotmányos gyakorlatával, az Európai Unió jogával, és az emberi jogok nemzetközi elveivel, dokumentumaival;
3. Mert a törvény szövege számos ponton árulkodóan „izzad”, hogy minél több jogosultságot biztosítson a Hatóságnak, s minél szigorúbb és homályosabb kötelezettségeket szabjon a nyilvánosság számára (ld. fentebb 3.b-c-d);
4. Mert a pozíciókat szinte kizárólag pártdelegáltaknak osztották ki, szakmai kompetenciát is figyelmen kívül hagyva.

Van-e ehhez hasonló szabályozás Európa más országaiban?

- A nyomtatott sajtó vagy az internetes sajtó tartalmát nem felügyeli sajátos hatóság más európai országokban, és semmilyen törvény nem kezeli azokat azonosan az audiovizuális szolgáltatásokkal. (A nyomtatott sajtó egyes partikuláris kérdéseit, mint a tulajdonlás, vagy a reklám, egyes országok médiatörvénye valóban szabályozza, de nem a tartalmukat. A tartalom tekintetében többnyire csak önszabályozás révén biztosítják az ellenőrzést, illetve az általános bírói kontroll révén.) Ahol az internetre is kiterjed valamely hatóság hatásköre, az csak az internetes televíziót, esetleg rádiót jelenti.

- Az Európai Audiovizuális Média Irányelv csak a televízióra, és az online, televízió-szerű szolgáltatásokra vonatkozik. Nem vonatkozik rádióra és szövegalapú szolgáltatásokra, valamint egyéni videofeltöltésekre, stb. Kimondja, hogy a lekérhető szolgáltatásoknak (azaz online tévéknek) enyhébb szabályozás is elegendő, mint a rendes televíziónak.

- Ami ebből a struktúrából máshol is megvan, az mindössze az összevont hírközlési és médiahatóság, ilyen van többek között az Egyesült Királyságban is (OFCOM). Ez sem felügyeli azonban a nyomtatott sajtó, vagy az internet tartalmát.

- A közszolgálati tévé Európa boldogabbik felében nem állami, hanem köztévét jelent. Ez azt jelenti, hogy a közt szolgálja, amelynek adójából fenntartják. Nem pedig a politikai pártok, a kormány, az Országgyűlés vagy bármelyik hatalmi csoport valamelyikét.

- Ha van is olyan, hogy a miniszterelnök nevezi ki a hatóság főnökét: ott ez nem jelent pártpolitikai elkötelezettséget, nálunk igen.

@guma: BUÉK itt most, külön neked !

köszi a munkát, pl a törvénycitálást :)))

@szorokin: neked is minden jót!

a munka nem az enyém vagy 6-t mentettem amit érdemesnek találtam, és nem is ez a legjobb - de a részletessége és az eu-va való összehasonlítása miatt gélszerű volt ezt linkelni ide is :)))

@guma:

Nem olvastam végig, majd ha lesz idők/kedvem hozzá, de a vége sajnos megint csak nem tényszerű, pusztán olcsó hangulatkeltés, ferdítés, magyarázás, találgatások tényként való közlése.
Direkt nem írtam le addig, amíg ki nem derült, hogy nem a Te munkádról, hanem bizonyos, más helyeken már leírt, kölcsönvett gondolatokról van szó. Így véleményemmel nem sértelek, mert ez nem állt volna szándékomban.:)

"- A közszolgálati tévé Európa boldogabbik felében nem állami, hanem köztévét jelent. Ez azt jelenti, hogy a közt szolgálja, amelynek adójából fenntartják. Nem pedig a politikai pártok, a kormány, az Országgyűlés vagy bármelyik hatalmi csoport valamelyikét."

A köztévé Magyarországon köztévé. A közt szolgálja. Cáfolj meg ebben. Kérlek mesélj nekem olyan műsorokról, melyek alapján aláírod a fenti gondolatot? Mi a különbség az állam és a köz tévéje között? Az állam elválasztható MINDENKI-től? A köztől? Hol, és milyen elv alapján? Az állam nem azonos egy párttal. Az állam mindenkié, mivel mindenki tartja fenn az adóiból. Az államot csupán kormányozzák, de nem tulajdonolják pártok.
A köz szolgálatához hozzátartozik a média (köztévé, stb) megfelelő viszonya (semleges és nem ellenséges) az aktuális kormánnyal. Ez pl. nem volt így Hankiss Elemér idején. Ezt mindenki szereti elfeledni.
Az országgyűlés megint csak a magyar közélet, a magyar köz legfelsőbb, választott hatalomgyakorló szerve. Ergo a közmédiának vele szemben is - ha már közérdeket szolgál - minimum semleges állásponton kell lennie.
A média szabályozása nem jelent szolgálatot. Ezt azok mondják, akik valóban szolgálnak érdekeket, mivel bizonyos érdekcsoportok lobbihangjainak, érdekeinek szócsövei, hisz valamiből meg kell élniük. Tudjátok, van erre egy szép magyar közmondás: "...az illető magából indul ki, mikor bizonyos - tényekkel nem igazolható - véleményes, negatívumokkal rágalmaz másokat...".
Egyszóval ez a bekezdés - származzon bárhonnét is - több sebből vérzik, nagyon pongyola és gyenge. Hangzatos ugyan, de sugalmazásával legjobb esetben is féligazságokkal, de inkább olcsó vádakkal, be nem bizonyítható, hangulatkeltő véleményekkel, beállított, pozícionált ítélettel van felvértezve. Távol áll az objektivitástól.

- "Ha van is olyan, hogy a miniszterelnök nevezi ki a hatóság főnökét: ott ez nem jelent pártpolitikai elkötelezettséget, nálunk igen. "

Ez megint egy nagyon szép gondolat, több szempontból is elfogult, megint csak véleményt - ellenzéki véleményt - állít be tényként. Kb. annak a folytatása, amely a az utóbbi 8 évben fasizmusról beszélt, ha a jobboldalról volt szó.
Honnét tudja, hogy máshol (náluk/szerintük minden jobb, mindenhol civilizáltabb a civilizáció, mint nálunk...) a miniszterelnöki kinevezés nem jelent pártpolitikai elkötelezettséget?
Honnét tudja, hogy a kinevezéseknél ki kit tart sakkban, ki kinek az érdekét szolgálja?
Honnét tudja, hogy egy miniszterelnöki kinevezés hol mennyire objektív, s hol mennyiben uram/bátyám kapcsolatok, bizalmi pozícióbetöltések eredményeképp keletkezik?
Honnét veszi azt, hogy nálunk a miniszterelnöki kinevezés inkáűbb pártemberi, mint bárhol máshol?
Vagy csupán azért állítja ezt, mert savanyú a szőlő? Mert még mindig a pofátlanság az úr? Mert Orbán annyira azért nem hülye, hogy kulcspozíciókba ellenzéki (mszp-s) politikusokat ültessen, hogy aztán azok aknamunkájukkal %-kat csippentsenek le a többségből, továbbá saját pártjuknak dolgozzanak és ne az országnak? Azzal van baj, hogy ezt Viktor ki is mondja, azok után, hogy korábban elkövette ezeket a hibákat? Milyen alapon bízna meg egy mszp-közeli emberben bárhol is, azok után, ahogy a MNB Simorral az élén pártpolitikai érdekből keresztbe tesz a kormány gazdasági terveinek?
Vagyis ez a végkövetkeztetés is alapvetően rosszindulatú, elfogult és lejárató célzatú. Egyszóval pártpolitikai érdeket sejtet a háttérben, sajnos ennek következtében az egész ún. "kritika" sajnos a nagyon büdös kategóriába esik.:)

Szorokin!:)

Te meg ide hívsz vitázni, aztán maximum Démon Hill-t keresed?:) Ennek mi értelme volt?:) Cirkuszost akartál játszani? Becsábítani valamit egy ketrecbe, aztán mutogatni?:))

@pimpalini:

kapsz tőlem egy
1eeeeeeeeeeeees-t

:DDD

@pimpalini: na ez aranyos volt és tőled nagyon szokatlan! :))))

miért a záró "összehasonlító esetleg" szubjektív gondolattal vitázol, és miért nem pontról pontra a törvénnyel? :)

én valóban mindent érzelmi alapon közelitek meg de ez tapasztalaton alapul, amit hosszú évek alatt "gyűjtöttem".:)))
ezért nem is vitázom általában, csak véleményem mondom el...
de meghallgatom a másikét és ha valami értelmes indokot mond, akkor bizony meg TUD győzni bárki!

itt másról van szó! de nagyon aminek a jelentőségét nem "érzed", egy darabig!

de van egy konkrét példám amit kérsz :

"Szombat augusztus 1. ez a híradó, de nem minden hírt mondhatunk el.
Elnémították a közszolgálati tévét egy bírósági végzéssel, ez volt az első és egyetlen ilyen végzés Izland híradóinak történetében.

Elbuktunk mint ország, mert nem osztottuk meg egymással a szükséges információkat."

és a közszolgálati híradó bemondja a honlapot ahol elérhető a hír!!!
Na ha majd ilyent tapasztalsz nálunk akkor szólj!!!!

@guma:

Kicsit bővebben, posztban válaszoltam...:)

S nem érdekel Izland.:)